1. Az EU biogazdaságának helyzete
A 2018-as Eurostat-adatok elemzése azt mutatja, hogy az EU27-ben és az Egyesült Királyságban a teljes biogazdaság teljes forgalma, beleértve az olyan elsődleges ágazatokat, mint az élelmiszeripar, az italgyártás, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, valamivel több mint 2,4 billió euró volt, szemben a 2008-as mintegy 25%-os éves növekedéssel.
Az élelmiszer- és italgyártó ágazat a biogazdaság teljes forgalmának körülbelül felét teszi ki, míg a bioalapú iparágak, beleértve a vegyi anyagokat és műanyagokat, a gyógyszeripart, a papírt és papírtermékeket, az erdészeti termékeket, a textileket, a bioüzemanyagokat és a bioenergiát, mintegy 30 százalékot képviselnek. A jövedelem további közel 20%-a a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás elsődleges szektorából származik.
2. Az EU helyzetebioalapúgazdaság
2018-ban az EU bioalapú iparának forgalma 776 milliárd euró volt, szemben a 2008-as mintegy 600 milliárd euróval. Ezek közül a papír-papírtermékek (23%) és a faipari termékek-bútorok (27%) tették ki a legnagyobb arányt, összesen mintegy 387 milliárd euróval; a bioüzemanyagok és a bioenergia mintegy 15%-ot tett ki, összesen mintegy 114 milliárd euróval; a bioalapú vegyi anyagok és műanyagok forgalma pedig 54 milliárd euró (7%) volt.
A vegyipari és műanyagipari ágazat forgalma 68%-kal, 32 milliárd euróról körülbelül 54 milliárd euróra nőtt;
A gyógyszeripar forgalma 42%-kal, 100 milliárd euróról 142 milliárd euróra nőtt;
Más kisebb növekedésű ágazatok, mint például a papíripar, 10,5%-kal növelték a forgalmat, 161 milliárd euróról 178 milliárd euróra;
Vagy stabil fejlődésű, mint például a textilipar, a forgalom mindössze 1%-kal, 78 milliárd euróról 79 milliárd euróra nőtt.
3. Foglalkoztatási változások az EU-banbioalapú gazdaság
2018-ban az EU biogazdaságában a teljes foglalkoztatottság elérte a 18,4 milliót. A 2008–2018 közötti időszakban azonban az EU teljes biogazdaságának foglalkoztatási alakulása a teljes forgalomhoz képest csökkenő tendenciát mutatott. A biogazdaság egészében a foglalkoztatás csökkenése azonban nagyrészt a mezőgazdasági ágazat hanyatlásának tudható be, amelyet az ágazat fokozódó optimalizálása, automatizálása és digitalizációja vezérel. Más iparágakban, például a gyógyszeriparban, a foglalkoztatási ráták stabilak maradtak, vagy akár emelkedtek is.
A bioalapú iparágakban a foglalkoztatás alakulása mutatta a legkisebb csökkenő tendenciát 2008 és 2018 között. A foglalkoztatottság 3,7 millióról (2008) körülbelül 3,5 millióra (2018) csökkent, különösen a textiliparban szűnt meg mintegy 250 000 munkahely ebben az időszakban. Más iparágakban, például a gyógyszeriparban, a foglalkoztatottság nőtt. 2008-ban 214 000 embert foglalkoztattak, mára pedig ez a szám körülbelül 327 000-re emelkedett.
4. A foglalkoztatásbeli különbségek az EU-tagállamok között
Az EU bioalapú gazdasági adatai azt mutatják, hogy egyértelmű különbségek vannak a tagok között a foglalkoztatás és a kibocsátás tekintetében.
A közép- és kelet-európai országok, mint például Lengyelország, Románia és Bulgária, uralják a bioalapú gazdaság alacsonyabb hozzáadott értékű ágazatait, amelyek számos munkahelyet teremtenek. Ez azt mutatja, hogy a mezőgazdasági ágazat általában munkaigényes a magas hozzáadott értékű ágazatokhoz képest.
Ezzel szemben a nyugati és az északi országokban a foglalkoztatáshoz képest sokkal magasabb a fluktuáció, ami a hozzáadott értékű iparágak, például az olajfinomítás nagyobb arányára utal.
A legnagyobb fluktuációjú országok Finnország, Belgium és Svédország.
5. Vízió
2050-re Európa fenntartható és versenyképes bioalapú ipari lánccal fog rendelkezni, amely előmozdítja a foglalkoztatást, a gazdasági növekedést és egy bio-újrahasznosító társadalom kialakulását.
Egy ilyen körforgásos társadalomban a tájékozott fogyasztók a fenntartható életmódot választják, és olyan gazdaságokat támogatnak, amelyek a gazdasági növekedést a társadalmi jóléttel és a környezetvédelemmel ötvözik.
Közzététel ideje: 2022. július 5.
